38 éves lettem én…
Fhú még leírni is félelmetes. 20 éve érettségiztem, 19 éve vagyok önálló, 18 éve élek pesten…
Az elmúlt évem ráadásul maga volt a totális káosz, mármint számomra 😀 Tele volt meglepetésekkel és hiába is próbáltam tervezni, semmi sem alakult ugy. Még most sem vagyok spontán, de elfogadtam, hogy nem tudok mindent megtervezni.
Kivéve azt, hogy hol és kivel ünneplem a szülinapom. Elbujtunk a világ elől ketten a vőlegényemmel. Csak mi ketten egy pici házba, a Mátra mellett. Csend, friss levegő, torta és tollasozás.
Ennél jobban is nem is alakulhatott volna. Csodás ajándékokat kaptam és pihenhetek. Semmit sem muszáj csinálni. Itt tényleg nem.
Próbálom ezt az érzést jól megjegyezni, mélyen magamba szívni és elvinni innen magammal.
