Csendben a zajos interneten – introvertáltként a social médián
Az utóbbi időben rájöttem, hogy az internet túl hangos lett nekem.
Nem feltétlen a tartalom miatt, hanem az állandó jelenlét miatt. Az egyik első dolgom volt még évekkel ezelőtt, hogy kikapcsoltam mások ne lássák, mikor vagyok elérhető. Amíg ez be volt kapcsolva, mindig ott volt bennem egy furcsa megfelelési kényszer. Ha írt valaki, úgy éreztem, azonnal válaszolnom kell. Mintha attól, hogy „online” vagyok, már tartoznék is a figyelmemmel.
Szomorúan vettem észre azt is, mennyire addiktív tud lenni a social media. Nálam is az lett természetesen, ez már népbetegség. Ezért beállítottam napi limitet az alkalmazásokra, és ha elkezdek valami mást csinálni – filmet nézni, olvasni, rajzolni – akkor egyszerűen messzebb rakom a telefonomat. Ha nincs kéznél, kevésbé nyúlok érte reflexből. Sokszor még így is megvan a mozdulat, de már nem érem el. Valamint lehalkítottam, szerintem már vagy 4 éve nem volt hang szegény telefonomon.
Az utóbbi hetekben pedig már az okosórám is zavarni kezdett. Az állandó rezgések, értesítések… mintha folyamatosan valami történne, amire reagálnom kellene. Végül letettem. Most már csak edzéshez veszem fel leginkább. Sokkal nyugodtabb érzés nélküle, de tényleg. Szeretem mert nagyon praktikus, hordom ha érdekel mennyit sétáltam kint és hasznos ha kapom az értesítést közben, hogy a macskák rosszalkodnak otthon. De sokkal nyugodtabbnak érzem magam, hogy nincs mindig a karomon.
Közben az is feltűnt, mennyi inger jön minden irányból. Túl sok téma, túl sok vélemény, túl sok minden egyszerre. Pont ezek miatt lett egyre nehezebb kimozdulni itthonról, hiszen úgy éreztem semmiről se maradok le…de ha kimentem még több infót kaptam amit már nehéz volt befogadni. Emiatt nagyon sokszor voltam frusztrált. Pedig csak sétálni szerettem volna egy jót.
Így inkább az lett fontos, hogy kicsit lehalkítsam ezt az egészet. Hogy újra legyen kedvem a valódi világ felé fordulni. Elmenni sétálni, leszaladni a boltba, vagy beülni valahova vacsorázni – ne kötelességnek érezzem, hanem egyszerűen csak jól essen.
Most valahogy csendesebben szeretnék jelen lenni. Az interneten is, meg azon kívül is.
Neki kezdtem agyag figurák készítésének, ami meglepően relaxnak tűnik, természetesen azután, hogy rájöttem mit hogyan is kell. De nagyon várom már, hogy festhessem a kis figuráim és lássam a végeredményt.
